
13 hamis állítás a koronavírussal kapcsolatban, amelyet nem szabad elhinni, sem megosztani
Az új koronavírus és az általa okozott betegség, a COVID-19, még mindig ismeretlen az egészségügyi hatóságok és a lakosság előtt.
Ezért az egész világon vészhelyzet van, és mindenki feszülten figyeli az új világjárvánnyal kapcsolatban terjesztett információkat. Fontos azonban, hogy kizárólag a hivatalos forrásokból származó információkra figyeljünk, mivel a közösségi médiát gyorsan elárasztották az álhírek arról, hogy hogyan lehet megállítani a koronavírus terjedését és kezelni a COVID-19-et.
Az álhírek fokozott kockázatot jelentenek, különösen az egészségügy terén, mivel közvetlenül érintik az emberek egészségét és jóllétét. Ezért külön kell tudnunk választani a napokban megosztásra kerülő hiedelmeket:
- TÉVHIT. A koronavírus olyan, mint az influenza
- TÉVHIT. Ha maszkot használok, nem fogom elkapni a betegséget
- TÉVHIT. A koronavírus világjárvány a meleg miatt nyáron lassulni fog
- TÉVHIT. A koronavírus meleg és párás éghajlaton terjed
- TÉVHIT. A koronavírus a levegőben nagy távolságra is képes terjedni
- TÉVHIT. Az antibiotikumok hatékonyan megelőzik és kezelik a koronavírusfertőzést
- TÉVHIT. A kedvtelésből tartott állatok átvihetik a koronavírust
- TÉVHIT. A COVID-19 szúnyogcsípéssel is terjedhet
- TÉVHIT. A gyermekek immunisak a koronavírussal szemben
- TÉVHIT. A terhes nők átadják a koronavírust a magzatnak
- TÉVHIT. A koronavírust kétszer is el lehet kapni
- TÉVHIT. Megfelelő táplálkozással a koronavírus megelőzhető
- TÉVHIT. A forró víz vagy a gyógyteák fogyasztása segít a koronavírus leküzdésében
Kerülni kell a két betegség összehasonlítását.
Noha igaz, hogy a koronavírusnak kitett számos egészséges fiatalnál a szezonális influenzához hasonló tünetek figyelhetők meg, a két betegség különbözik egymástól.
Ki kell hangsúlyozni, hogy a COVID-19 sokkal fertőzőbb, mint az influenza, és a halálozási aránya is magasabb. Emellett egy még mindig nagyon ismeretlen betegségről van szó, amely ellen nem létezik védőoltás.
A WHO szerint a maszkok használatát a fertőzött - vagy potenciálisan fertőzött - személyekre, valamint a velük közvetlen kapcsolatban lévő egészséges személyekre kell korlátozni. A maszkok csak akkor hatékonyak, ha megfelelően használjuk és ártalmatlanítjuk őket, és használatuk mellett gyakori szappanos kézmosást és fertőtlenítő kézmosó gélt is alkalmazunk.
Az influenzavírus és a megfázások a magasabb hőmérséklet miatt tavasszal gyengülnek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azonban már figyelmeztetett arra, hogy nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a hőmérséklet emelkedésével a koronavírus is gyengülni fog.
A COVID-19 vírus az éghajlati viszonyoktól függetlenül bárhol átvihető.
A koronavírus egy légzőszervi megbetegedést okozó vírus, amelyet elsősorban fertőzött emberrel való érintkezés útján, cseppfertőzéssel terjed, amikor valaki beszél, köhög vagy tüsszent.
Ezek a cseppek túl nehezek ahhoz, hogy a levegőben nagy távolságra is képesek legyenek terjedni.
Az antibiotikumok csak baktériumok ellen hatásosak. Mivel a koronavírus (2019-nCoV) egy vírus, a fertőzés megelőzésére vagy kezelésére antibiotikum nem alkalmazható.
A WHO tájékoztatása szerint nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a kedvtelésből tartott állatok átadják a COVID-19 vírust vagy szenvednek a betegségtől.
A koronavírus egy légzőszervi megbetegedést okozó vírus, amelyet elsősorban fertőzött emberrel való érintkezés útján, cseppfertőzéssel terjed, amikor valaki beszél, köhög vagy tüsszent.
Nincs információ vagy bizonyíték arra, hogy szúnyogcsípés útján terjed.
A jelenlegi adatok szerint a regisztrált esetek mindössze 2%-a gyermek. Az esetek túlnyomó többségében a betegség szövődmények nélkül zajlik le náluk.
Következesképpen úgy tűnik, hogy a COVID-19 tünetei a fiúknál és lányoknál enyhébbek, mint a felnőtteknél, de ők sem immunisak a vírusra.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyermekek átadhatják a fertőzést a felnőtteknek, akiknél viszont súlyosabb komplikációk alakulhatnak ki.
A WHO szerint az első kutatások azt mutatják, hogy a vírus nem jut áta csecsemőt az anyaméhben körülvevő magzatvízbe, sem a köldökzsinórvérbe.
A fő kockázat az, hogy miközben a csecsemőt a COVID-19 vírussal fertőzött anya táplálja, a közeli érintkezés elősegíti a betegség cseppfertőzéssel való átadását. Ezért a csecsemő megérintése előtt tanácsos kezet mosni, valamint mellszívót vagy cumisüveget használni, és a szoptatás ideje alatt a maszk használata is megfontolandó.
Még túl korán van ahhoz, hogy erre biztos választ tudjunk adni. A szakértők azonban egyetértenek abban, hogy a COVID-19 vírussal fertőzött személyeknél erre a szezonra immunitás alakul ki a vírussal szemben.
Az is igaz viszont, hogy előfordultak olyan esetek, akiket gyógyultnak nyilvánítottak, majd ismét pozitívan teszteltek a vírusra. Ezzel kapcsolatban a szakértők arra mutatnak rá, hogy noha a vizsgálatok még folyamatban vannak, ezekben az esetekben minden bizonnyal a vírus felerősödéséről, nem pedig újrafertőződésről van szó.
Mindazonáltal a WHO azt ajánlja, hogy a megfertőződött személyek a betegség leküzdése után még 14 napig maradjanak karanténban, hogy biztosak lehessenek a fertőzésre utaló jelek hiányában.
A koronavírus-fertőzés a táplálkozással nem előzhető meg. A kiegyensúlyozott táplálkozást is magában foglaló egészséges életmód azonban segít az erős immunrendszer megőrzésében.
A forró folyadék fogyasztása nem módosítja az emberek valós testhőmérsékletét. A WHO figyelmeztet arra, hogy nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a magas hőmérséklet elpusztítja a koronavírust.
Ugyanez igaz a gargalizálásra és a szájöblítésre is. Ezek valóban megszüntethetik a nyálban található egyes mikroorganizmusokat. A gargalizálás azonban nem akadályozza meg, hogy a vírus a légzőszervekbe jusson, ezért nem véd a koronavírus-fertőzés ellen.